Legyen ünnep – Demjén Ferenc
Nekem úgy tűnik, egyszer a szél megkavart mindent
Ezért létezünk is olyan rendezetlenül
Egyszer belöktek minket egy ajtón, s majd kilöknek
S közben mi tűrünk mindent olyan rendületlenül
És csak egy pár kíváncsi lépett néha félre
Amilyen te voltál, s amilyen egyszer voltam én
De azt is úgy tettük, hogy senki nem vett észre
Ezért még ma is oly messze vagy tőlem, a szeretet ünnepén
Maradtak hétköznappá szürkült színes álmok
Maradtunk valósággá törpült óriások
S itt állnak körben a gyermekek
Kiáltanunk ezért nem lehet
Miért zavarnánk pont mi meg
Ezt a legszentebb ünnepet
Legyen ünnep az égben és ünnep a földön
Bár engem rég nem érdekel
Pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul
Miért, miért nem lehetsz most közel
A dolgok úgy szakadnak félbe, mint az élet
Lehetett nagyszerű, de még sincs ráadás
Már azt is eltűröm, hogy csak a lelkem lásson téged
Nem szabad együtt lennünk, mert azt el nem tűrné más
Én is beálltam és beállsz te is a sorba
Hogy ki melletted áll, annak fogd kezét
És ha a kép előtted lassan összefolyna
Nem kell felelned senkinek a véletlen könnyekért
Hiszen erre vártunk, s ma újra összegyűltünk
Hogy egy évben egyszer boldogok legyünk
S itt állnak körben a gyermekek
Kiáltanunk ezért nem lehet
Miért zavarnánk pont mi meg
Ezt a legszentebb ünnepet
Legyen ünnep az égben és ünnep a földön
Bár engem rég nem érdekel
Pedig égnek a gyertyák
S a könnyem kicsordul
Miért miért nem lehetsz itt közel
Lehet ünnep az égben és ünnep a Földön
De te messze vagy nem érlek el
Ahogy égnek a fények én is elégek
Ha nem lehetsz mért nem lehetsz most közel
